2019. július 1-től hatályba lépett a Budapesti Gazdasági Egyetem új Hallgatói Követelményrendszere (HKR), amelyben néhány változás olvasható: Sokkal hallgatóbarátabb részek is helyet kapnak az új HKR-ben.

  • 49§ (4) Megszűnik a hallgatói jogviszony:
    • d) „azon félév utolsó napján, amelyben a hallgató a végbizonyítványt (abszolutóriumot) megszerezte.”
  • Kikerült a szabályzatból, hogy nem szűnik meg az alapképzésben részt vevő hallgató hallgatói jogviszonya, ha az alapfokozat megszerzését követően a soron következő félévre az Egyetem mesterképzésére felvételt nyert.
  • 53§ (8) Átvétel, szak, szakirány, specializáció, képzési hely, képzési nyelv és munkarend váltása
    • „Az Egyetemen belül szak-, szakirány, specializáció-, képzési hely, képzési nyelv, vagy munkarendváltási kérelmet az a hallgató adhat be, aki lezárt legalább egy aktív félévet”
  • 56§(4) A hallgató beiratkozási, tanrend- elkészítési és bejelentkezési kötelezettsége
    • „A beiratkozás az OI által meghatározott eljárásrend szerint történik. A beiratkozás megtagadható, ha a hallgató nem nyilatkozik a munka- és tűzvédelmi szabályzatban foglaltak tudomásul vételéről. A beiratkozást követően adható ki a hallgató számára a jogviszonyáról igazolás, illetve a hallgató ezután igényelhet diákigazolványt. A tanulmányait duális képzési formában megkezdő hallgató legkésőbb szeptember 30-ig köteles bejelenteni az OI részére a duális képzési helyét. A duális partnernek legkésőbb október 10-ig meg kell adnia azokat az adatokat, amit az intézménynek jelentenie kell a FIR-be.”
  • 62§ A számonkérés rendje
    • (2) „A vizsgajegy megállapítása a vizsgaidőszakban tett szóbeli vagy írásbeli, vagy írásbeli és szóbeli részt egyaránt tartalmazó vizsga alapján történik.”
    • (7) „A gyakorlati jegy pótlásának és javításának módját a tantárgyi követelményrendszerben kell meghatározni. Amennyiben a számonkérés jellege megengedi, a gyakorlati jegy pótlása és javítása céljából vizsga szervezhető. A javítóvizsgákat úgy kell meghirdetni, hogy hallgatónak lehetősége legyen egy vizsgaidőszakban legfeljebb két javítóvizsgát tenni.”
    • (19) „A szóbeli vizsgáztatást, illetve a dolgozat megtekintését a vizsgáztatónak/oktatónak úgy kell megszerveznie, hogy azon a vizsgázó hallgatón kívül más hallgató is jelen legyen.”
    • (20) „A félévközi dolgozatok eredményét a dolgozat megírását követően öt munkanapon belül ismertetni kell. „
    • (24) „Az írásbeli vizsga vagy zárthelyi dolgozat eredményének közzététele után a hallgató megtekintheti dolgozatát és előadhatja a dolgozat értékelésével kapcsolatos észrevételeit, kérdéseit. A megtekintés a számonkérést szervező oktatási egység által meghatározott időpont(ok)ban (írásbeli vizsga esetében öt munkanapon belül, zárthelyi dolgozat esetében tíz munkanapon belül) lehetséges. A megtekintés(ek) helyét és időpontját az érintett hallgatókkal a TR-en keresztül küldött üzenetben kell közölni.”
  • 69§ A szakdolgozat-, diplomamunka-, illetőleg záródolgozat- készítés általános szabályai
    • (9) „A szakdolgozatot, diplomamunkát készítő hallgató, annak konzulense, a bírálati-értékelési folyamatban, illetve az adminisztrációban résztvevő személyek kötelesek a szakdolgozattal, diplomamunkával kapcsolatban tudomásukra jutott adatokat és tényeket bizalmasan kezelni. A szakdolgozat, diplomamunka hallgató teljesítményének értékelésétől eltérő célra nem használható fel. A bírálati-értékelési folyamat a felsőoktatást érintő szabályok szerint a felsőoktatás szerves része, így az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján nem minősül az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének abban az esetben sem, ha a szakdolgozat, diplomamunka üzleti titoknak tekinthető tényeket vagy adatokat tartalmaz. A szakdolgozat, diplomamunka annak sikeres megvédésétől számított egy év után mindenki számára nyilvános. A nyilvánosságra hozatal legfeljebb a szabadalmi, illetve oltalmi bejelentés közzétételének időpontjáig elhalasztható. A szakdolgozat, diplomamunka hozzáférhetőségét az Egyetem Repozitóriumában kell biztosítani, ugyanakkor a hozzáférés a rendszerben való regisztrációhoz köthető.”
    • (10) „A dolgozatot két bíráló értékeli, akiket a szakfelelős vagy az általa megbízott oktató kér fel. Az egyik bíráló lehet a dolgozat témavezetője is. Az egy bíráló által egy adott záróvizsgaidőszakban elbírálható szakdolgozatok maximális számát a dékán határozza meg.”
  • 87§ Támogatási idő
    • (4) „A fogyatékossággal élő hallgató (1) bekezdésben meghatározott támogatási idejét a Szabályzat 21. § (7) bekezdés e) pontja szerint a hallgató kérelmére az SHSB legfeljebb négy félévvel megnövelheti. E kedvezmény több fokozat (oklevél) megszerzéséhez is igénybe vehető, azzal hogy az e bekezdésre tekintettel igénybe vett támogatási idő összesen a négy félévet nem haladhatja meg.”
  • 90§ Tanulmányi ösztöndíj
    • (9) „Tanulmányi ösztöndíjban való részesülés érdekében kérelem benyújtására nincs szükség. Minden olyan hallgató tanulmányi ösztöndíjban részesül, aki a 89. § (15) bekezdésében meghatározottak szerint az ösztöndíjra jogosult, és az utolsó aktív félévének korrigált kreditindexe eléri az ösztöndíj folyósításához szükséges, a HTJB döntésével meghatározott minimális kreditindexet.”
  • 97§ Biztos jövő ösztöndíj
    • (4) „A jogosult hallgatók a pályázatot évente kétszer, elektronikus úton nyújthatják be a vizsgaidőszak utolsó munkanapját követő 3 munkanapig. A támogatás a lezárt félévet követően egy félévre adható, melynek mértéke a képzésen megállapított önköltség 100%-a, 50%-a, vagy 25%-a. A dékán a rendelkezésre álló pénzügyi források figyelembevételével határozza meg a beérkezett pályázatok alapján, hogy hány hallgató nyerheti el az ösztöndíjat.”
  • 113§ Hallgatók által fizetendő díjak
    • (6) Kreditpótlási díj: A mesterképzésen a kreditbeszámítási határozatban előírt tárgyak teljesítéséért 5000 Ft/kredit kreditpótlási díjat kell fizetni, amennyiben a kreditpótlás keretében teljesített tárgyak kreditértéke meghaladja az oklevél megszerzéséhez előírt összes kredit tíz százalékát.
  • 114§ Költségtérítés, önköltség, idegen nyelvi képzési hozzájárulás
    • (4) Az a hallgató, aki tanulmányait 2013. szeptemberében vagy azt követően kezdte meg, és teljesítette az adott képzésen az oklevél megszerzéséhez előírt, szakmai gyakorlati kreditérték nélkül számított összes kredit legalább 75%-át, kérelmezheti a kar dékánjánál a díjfizetés összegének módosítását az alábbiak szerint:

a) A hallgató az adott képzés aktuális félévében a kreditalapú költségtérítés vagy önköltség és idegen nyelvi képzési hozzájárulási díj megállapítását kérheti.

b) A kreditalapú költségtérítési díj, önköltség és idegen nyelvi képzési hozzájárulási díj féléves összegének kiszámítása az alábbi táblázat szerint történik:

Felvett kreditek száma

Adható kedvezmény %-ban

–6

55

7–10

45

11–14

25

15 és annál több

0

c) A felvett kreditek számában nem kell figyelembe venni a korábban más képzésben teljesített, az adott félévben kreditelismeréssel elszámolt tantárgyak kreditértékét.

d) A százalékszámítás alapjául a hallgató képzési szerződésében rögzített költségtérítési díj, önköltség és idegen nyelvi képzési hozzájárulási díj veendő figyelembe.

e) A kreditalapú költségtérítési díjat vagy önköltséget és idegen nyelvi képzési hozzájárulási díjat fizető hallgató a regisztrációs időszak kezdetét megelőző hét utolsó munkanapjáig a képzési szerződése szerint megállapított féléves költségtérítési díj, önköltség és idegen nyelvi képzési hozzájárulási díj 45%-át köteles befizetni. A teljes fizetendő összeg fennmaradó részét a kurzusok felvétele után, legkésőbb október 20-ig, illetve március 20-ig kell megfizetni.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here